Sajtóanyag

Egymillió új munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén - ezek a legfőbb céljai a Nemzeti Együttműködés Kormánya gazdasági programjának, az Új Széchenyi Tervnek.

Az Új Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése. Számokban kifejezve az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz esztendő alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon.

Az új gazdaságpolitika lényege azonban több mint egymillió új munkahely teremtése: a szocialista újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel. A növekedéspárti gazdaságpolitika célja, hogy mindenki gazdagabbá váljon - szemben a szocialista újraelosztással, hogy senki se legyen szegényebb. A növekedéspárti gazdaságpolitikához viszont dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés kell, aminek eredményeiből mindenki részesedik.

A gazdaságpolitikai fordulat a magyar gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával teremthető meg. Ezért az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programot tartalmaz:
1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar
2. Megújuló Magyarország - Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés - Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés - Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány - Innováció - Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés - Tranzitgazdaság

A hét kitörési pont és fejlesztési terület kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben - több mint 70 munkacsoport keretében - mintegy 500 elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt.

Ahogy a program előkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetően a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni a kormány, hiszen a sikeres magyar gazdaságnak ők a zálogai. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége, és teljesüljön az egymillió új és adózó munkahely célkitűzése, az állam és a vállalkozói szektor között kell szövetséget kötni.

Az Új Széchenyi Terv ennek a szövetségnek az alapja és kerete, egy olyan szövetségé, amivel minden érintett fél nyer. A vállalkozók lehetőséget és előrelépést, a jobbra vágyó emberek munkalehetőséget, a tudást és a szorgalmat elismerő jövedelmet, rendet, jó iskolát, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak. Az állam a foglalkoztatási problémák enyhülését, az adósság csökkenését, a nagy társadalmi célok elérését lehetővé tevő források várja.

Az Új Széchenyi Terv nyitott arra, hogy befogadja és beépítse a vállalkozók, az önkormányzatok és a különböző kistérségek programjait, projektjeit, javaslatait. Egy platform, egy széles alap, amihez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok

Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében.

Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Nem az állami szervek és nem a minisztériumok feladata, hogy kitalálják, milyen pályázatokra van szükségük a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Ellenkezőleg: a pályázónak, a vállalkozónak és az önkormányzatnak van fejlesztési ötlete, projektje, ő szeretne valamit megvalósítani, létrehozni, erre fordítja saját forrásait, az állam feladata pedig az, hogy ehhez, kiegészítésként - az uniós források felhasználásával - kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson. Tehát az eddigi kínálati politika helyett, a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kell a középpontba helyezni.

A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd Ft szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd futó projekt, és 4126,5 milliárd Ft kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Jelenleg, a kkv-szektor számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd Ft, amely a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében áll rendelkezésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti összeg rövidtávon, azonnal igénybe vehető eszköz a kis- és középvállalkozások megsegítésére.

A Nemzeti Együttműködés Kormánya elé került az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslat. Ennek eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós támogatás felszabadítására kerülhet sor a jövőbeni intézkedéseknek köszönhetően. A források felszabadításával lehetőség nyílik új - a Kormány fejlesztés- és gazdaságpolitikai céljaihoz szervesen illeszkedő - projektjavaslatok megvalósítására és új támogatási konstrukciók akciótervi nevesítésére.


Ezek már szervesen illeszkednek majd a Nemzeti Együttműködés Kormánya gazdaságfejlesztési céljaihoz, az Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

Az Új Széchenyi Terv vitairata a Nemzeti Együttműködés Kormányának főbb céljait, gazdaságpolitikánk alapelveit és a kijelölhető irányokat veszi számba. A terv messze nincs kész. A következő hetek, hónapok feladata, hogy a gazdaság szereplőivel együttműködve készítsük el az Új Széchenyi Tervet, és alakítsuk át az azt támogató pályázati rendszert.

Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul útjára, az üzleti élet szereplőitől 2010. szeptember 15-ig várjuk a javaslatokat a szechenyiterv@ngm.gov.hu mail címre.

Az Új Széchenyi Terv - Talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja letölthető a www.ngm.gov.hu internetes oldalról.


2010. július 27.



Nemzetgazdasági Minisztérium
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium





Az Első Széchenyi Terv
Háttéranyag


Tíz esztendeje indította a polgári kormány a széles szakmai és vállalkozói párbeszédet, amely 2001 januárjában a gazdaságot dinamizáló Széchenyi Terv pályázataiban öltött testet.

A Széchenyi Terv az 1998 és 2002 között működő polgári kormány egyik legsikeresebb gazdaság- és társadalomfejlesztési programja volt.
" Az otthonteremtési alprogram keretében évente tízezrek lakáskörülményei javultak, és az építőipar is nagy lendületet kapott.
" A turizmusfejlesztési alprogram nyomán sorra épültek az új gyógyfürdők, máig hatóan tartós növekedési lehetőséget nyújtva az ágazatnak.
" A hazai kis- és középvállalkozók pedig a rendszerváltás óta először jutottak olyan kedvezményes finanszírozási és támogatási lehetőségekhez, amelyek végre megnyitották előttük az utat a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez.
" 24 000 nyertes pályázó - a pályázók ?-e nyert
" 153,8 Mrd Ft-nyi elnyert támogatás
" 600 milliárd forintnyi beruházás indult útjára
" Minden második településen elindult Széchenyi Terves fejlesztés
" Ennek köszönhetően Magyarország gazdasági növekedése másfél-két százalékkal jobban nőtt.
" Kétszeresére gyorsult az európai uniós felzárkózásunk üteme.


Az első Széchenyi Terv működésének két esztendejében 1 Ft állami forrás mellé a vállalkozók és az önkormányzatok saját forrásaikból átlagban további 4 Ft-t fordítottak a különböző fejlesztésekre. Mindezek következtében a gazdasági növekedés éves üteme meghaladta a bruttó hazai termék négy százalékát, az államháztartás hiánya és az államadósság nagysága fokozatosan közelített az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokhoz, látványosan gyarapodott a munkahelyek száma, épült és szépült az ország.

Az első Széchenyi Terv alapvetőn hazai támogatási forrásokra épült, ennek ellenére megfelelő alapot nyújtott ahhoz, hogy - kellő módosításokkal - a 2004-ben belépő európai uniós támogatások fogadására is alkalmas tervezési keretté váljon.


2010. július 27.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Letölthető vitairat (PDF)