Csongrád Város Önkormányzata Képviselõ-testületének
a 19/2000. /VI. 28./, a 30/2000. /X. 18./, a 29/2001. /IX. 6./ és 9/2005. /III. 22./ ÖKt. rendeleteivel módosított

32/1999. (XII.23.) Ökt.
r e n d e l e t e
/egységes szerkezetben/


"Csongrád város környezetvédelmérõl"

Csongrád város lakói életminõségének fenntartása, környezeti és természeti értékeinek megóvása, javítása érdekében - a környezeti és természeti állapot romlásának megakadályozása érdekében a környezetvédelemrõl szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § /1/ bekezdés c/ pontjára, a 48. § /1/ bekezdése, továbbá az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXVIII. tv., a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. tv., és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bek. alapján az 1991. évi XX. tv. 85. § /1/ bek. c/, d/, e/ pontjaira hivatkozva a következõ rendeletet alkotja Csongrád Város Önkormányzat Képviselõ-testülete.

I. fejezet

Általános rendelkezések
A rendelet célja és hatálya

1. §

/1/ E rendelet célja, hogy az emberi környezet és egészség megóvása érdekében Csongrád város közigazgatási területére vonatkoztatva az önkormányzatnak és szerveinek, továbbá az ott lakó vagy tartózkodó természetes személyeknek és székhellyel vagy telephellyel rendelkezõ jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek meghatározza a jogait és kötelezettségeit. A környezet védelme a jövõt, az elkövetkezendõ emberi generációk egészségét és életminõségét egyértelmûen és tartósan befolyásolja.

/2/ A rendelet hatálya kiterjed az alábbiakra:
- a föld védelme,
- a vizek védelme,
- a levegõ tisztaság védelme,
- az épített környezet védelme,
- környezet zajvédelme,
- a természet védelme feladataira.
/3/ E rendelet hatálya nem terjed ki:
a/ vagyonvédelmi célokat szolgáló intenzív hangjelzéssel üzemelõ riasztó
berendezésekre,

b/ arra a zajra, amely a létesítmények közönségétõl származik, amelyre határértéket nem lehet megállapítani /csendháborítás/.


II. fejezet

Fogalom meghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

/1/ avar- és kertihulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok
/továbbiakban kerti hulladék/,

/2/ egyenértékû A-hangnyomásszint: a zajhatás A-súlyozó szûrõvel értékelt
hangnyomás-szintjeinek a megítélési idõre vonatkozó effektív értékei,

/3/ egyidejûleg mûködõ, több hangosító berendezés: a védendõ létesítmény
szempontjából egynél több egyidejûleg mûködõ hangosító berendezés 100 m
/tapasztalati érték/ távolságon belül,

/4/ hangosító berendezés: bármilyen mûszaki berendezés, amely a hallható
hangtartományba esõ hanghullámokat bocsát ki,

/5/ háztartási , fûtési tevékenység: minden olyan 120 KV alatti egyedi fûtõberendezés
üzemeltetése, amely egy, vagy több család mindennapi fûtési igényét szolgálja.
Nem minõsül háztartási tevékenységnek a távhõszolgáltatás.

/6/ helyi jelentõségû védett természeti terület: helyi rendelet által védetté nyilvánított /kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülõ/ földterület,

/7/ helyi védelem alatt álló természeti érték: hatósági határozat, vagy helyi rendelt által védetté nyilvánított /kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülõ/ élõ szervezet egyede /fa/,

/8/ védett természeti érték /természetvédelmi érték/: törvény, vagy más jogszabály által
védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban
részesülõ - élõ szervezet egyede, fejlõdési alakja, szakasza, annak származéka,
illetõleg az élõ szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás,
õsmaradvány,

/9/ allergén növények: azok a növények, amelyek az ember egészségét károsítják.

/10/ megítélési idõ: a zajterhelést okozó hatás értékelési idõtartama. A megítélési idõ
nappali idõszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó,
folyamatos 8 óra, éjszakai idõszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomás-
szintet adó folyamatos félóra.

/11/ mobil üzemeltetés: a mûsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a
helyét,

/12/ roncsolt földterület: amelyen a természetes terepszint megváltoztatását
eredményezõ /felsõ humuszréteg letolása után/ földkitermelés történt, vagy
kommunális hulladék illegális elhelyezésére került sor,

/13/ szabadtéri üzemeltetés: mûsor-, vagy zeneszolgáltatás szabadtéren, vagy építmény
helyiségében, jellemzõen nyitott nyílászárók mellett,

/14/ zajkibocsátási határérték /emisszió/: a zajforrás által okozott zajnak a
mérõfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérõfelület minden
pontján teljesülni kell,

/15/ zajterhelés: a védendõ helyen megvalósuló egyenértékû A-hangnyomásszint,

/16/ zajterhelési határértéke /imisszió/: a különbözõ környezeti zajforrásoktól
származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékû A-hangnyomásszintje a
mérõfelületen /a védendõ létesítmények elõtt 2,0 m /MSZ. 18140/1-83. emissziós
zaj-jellemzõk vizsgálata/, valamint a védendõ létesítmény belsejében /lakószoba/
csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint,

/17/ zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület: zajterhelés szempontjából az
átlagosnál kedvezõtlenebb adottsággal rendelkezõ terület,

/18/ zárttéri üzemeltetés: mûsor-, vagy zeneszolgáltatás valamely építmény zárt
helyiségében, jellemzõen zárt nyílászárók mellett.

/19/ veszélyes hulladék: az a hulladék, amely, vagy amelynek bármely összetevõje, illetve átalakulás terméke a 102/1996. (VII.12.) Korm.rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzõk valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevõ olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élõvilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelõ tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki.


III. fejezet

A talaj védelme

3. §

/1/ Mezõgazdasági mûvelésre alkalmas területeken - ha ideiglenesen is - biztosítani
kell a föld mezõgazdasági hasznosítását, mûvelését.

/2/ A mezõgazdasági mûvelésre alkalmatlan és városfejlesztési célra nem tervezett
területeket - lehetõség szerint - fásítani kell.

/3/ Az ingatlanok /bármilyen rendeltetésû földterület/ gyommentes állapotban tartása a
tulajdonos, illetve használó, haszonélvezõ, bérlõ, kezelõ kötelessége.

4.§

/1/ Aki olyan tevékenységet folytat, amelyek eredményeként roncsolt földterület
keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott
kötelezettségén túl, a roncsolt földterület rendezésérõl is gondoskodnia kell.

/2/ Az I. fokon eljáró építésügyi hatóság köteles kijelölni /a társhatóságok, és a
földrészlet tulajdonosának, kezelõjének, használójának bevonásával/ földlerakó
helyet.
A kijelölésnél elsõsorban a roncsolt területeket kell elõnyben részesíteni /terület-
rehabilitáció/.

/3/ Az építkezések területén lévõ termõ talajréteg leszedésérõl és elszállításáról az
építtetõ köteles gondoskodni a kijelölt lerakóhelyre.

/4/ A magas- és mélyépítési munkáknál kikerülõ felesleges föld /nem humusz/
elszállításáról az építtetõnek kell gondoskodni a kijelölt földlerakó helyre.

/5/ Tilos a talajt hulladékkal és más módon szennyezni.
Szilárd és folyékony kommunális, valamint technológiai hulladékot, az emberre és
környezetére káros anyagot csak jogszabályban vagy hatósági rendelkezésekben
meghatározott módon és helyen szabad gyûjteni, szállítani, tárolni és ártalmatla-
nítani, (16/1996. BM-KTM és a 2/1985. (II.16.) EüM.-ÉVM együttes rendelete
szerint).

5.§

/1/ Háztartási és egyéb szilárd hulladékot a kijelölt városi szeméttelepre, vagy kijelölt
egyéb gyûjtõhelyre kell szállítani és elhelyezni, veszélyes hulladék oda szállítása,
elhelyezése TILOS!

/2/ Termelõ, vagy egyéb tevékenység során keletkezõ veszélyes hulladékot, a savas és száraz elemet fajtánként elkülönítve összegyûjteni, a kijelölt helyre kell szállítani, a környezetszennyezést kizárva a biztonságos átadásról gondoskodni engedéllyel rendelkezõ szervezetnek.

/3/A város közigazgatási területén szakosított - koncentrált állattartó telepeken a képzõdõ hígtrágya környezetszennyezõ hatását meg kell elõzni. Olyan létesítményt /berendezést/ kell kialakítani, mely megakadályozza a talaj és a vizek szennyezését. Az alkalmazott technológiával lehetõvé kell tenni a hígtrágyában lévõ tápanyagok hasznosítását az illetékes hatóságok szakvéleménye alapján. A híg trágya tárolására olyan tározót kell létesíteni, mely a talaj- és vízszennyezést megakadályozza.

IV. fejezet

A vizek védelme

6. §

/1/ A város közigazgatási területén lévõ élõvizek és mesterséges tavak kialakult
állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi elõírások betartásával szabad.

/2/ Az élõvizek és tavak természetszerû állapotának fenntartásáról - iszaptalanításáról -
az élõvizek és tavak tulajdonosa köteles gondoskodni.

7.§

/1/Szennyvizet csak erre a célra kiépült szennyvízcsatornába, illetõleg ennek hiányában engedélyezett vízzáró zárt szennyvíztárolóba szabad vezetni.

/2/TILOS a szennyvizet és egyéb szennyezõanyagot (trágyalé, iszap, vegyszermaradvány, hulladék) nyílt vízfolyásba, használaton kívüli kútba, nyílt és zárt csapadékvízelvezetõ csatornába, természetes vízfolyásba bevezetni, továbbá útra, vagy zöldfelületre kiönteni.

/3/A szennyvíztároló folyamatos ürítésérõl az ingatlan tulajdonosa, (kezelõje) köteles
gondoskodni.

8.§

/1/A zárt csapadékvíz csatornák folyamatos és biztonságos mûködésérõl a Város-
gondnokság gondoskodik.
A csapadékvíz gyûjtõ árkokban a víz elfolyását gátolni TILOS.

/2/A szennyvízcsatornával ellátott területek ingatlantulajdonosai kötelesek a rákötést
elvégezni, ez vonatkozik az újonnan megépült csatornákra is.
/3/ A használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétõl számított 60 napon belül az ingatlan tulajdonosa - az építésügyi hatóság - engedélye alapján köteles megszüntetni.

9.§

/1/ A termálvizet és csurgalékvizét az engedélyben elõírtaknak megfelelõen kell elvezetni.

/2/ Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékony hulladékot tilos
közcsatornába vezetni, elhelyezni!

/3/ Vízpartokon /élõ- és mesterséges és közcsatorna /, annak közvetlen környezetében gépjármûvet mosni tilos olyan távolságon belül /100 m/ amelynél a gépjármûrõl lemosott szennyezõanyag azt szennyezheti.

/4/ Talajvíz- és ásott kút létesítése csak a szükséges engedély beszerzése után
lehetséges!

/5/ A Kis-Tisza területén 100 cm3 hengerûrtartalom feletti motoros vízijármûvek
használata tilos.
Ez alól kivétel a Kis-Tisza területén mûködõ vízi sportegyesületek kísérõ, illetve
felügyeletet ellátó motoros hajói, valamint a vízügyi hatóság szolgálati vízi
jármûvei.

10.§

/1/ Közkifolyóknál és tûzcsapnál jármûvet mosni, állatot itatni, vagy azokból vizet
elvezetni tilos!

/2/ A vízmûvek, ivóvíz nyerõ-helyek védõterületén környezetre káros hulladékok,
vegyi anyagok tárolása, növényvédõszerek felhasználása tilos!
E helyek külsõ védõterületén növényvédõszert felhasználni csak a területileg
illetékes vízügyi, környezetvédelmi hatóság, valamint a Csongrád Megyei
Növényegészségügyi Állomás elõzetes hozzájárulásával szabad.

11.§

/1/ Települési folyékony hulladékot elhelyezni az e célra kijelölt és kialakított
a/ közcélú, ideiglenes kijelölt telepen,
b/ szennyvíztisztító telep kiegészítõ mûtárgyába lehet, amennyiben a telep ezt a
tisztítási folyamatot is biztosítani tudja.

/2/ Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerû települési hulladékot a kommunális
szennyvíztisztítás iszapjai közé juttatni tilos!
/3/A nem csatornázott területekrõl - csak a szükséges engedélyekkel rendelkezõk
szállíthatják el a szennyvizet.


V. fejezet

A levegõtisztaság védelme

12. §

A mezõgazdasági termelés során keletkezõ növényi hulladékok kezelésének és égetésének, továbbá az avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok.

/1/ A mezõgazdasági termelés során keletkezõ növényi hulladék ártalmatlanításáról
elsõsorban helyben történõ komposztálással, ha ez nem lehetséges, a városi
szeméttelepre történõ elszállításáról kell gondoskodni.

/2/ Mezõgazdasági termelés során keletkezõ növényi hulladékot belterületen égetni
tilos!

/3/ A mezõgazdasági hulladék nyílt téri égetését a környezetvédelmi felügyelõség
állásfoglalása alapján a jegyzõ engedélyezi.

/4/ Külterületen, ha a mezõgazdasági termelés során keletkezõ növényi hulladék más
ártalmatlanítására nincs mód, nyílt téren elégethetõ. Az égetés október l. és április
30. között lehetséges, ha a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tûzgyújtási
tilalmat erre az idõszakra nem rendel el. Hagyományos energiatermelõ
berendezésben a mezõgazdasági termelés során keletkezõ növényi hulladék
égethetõ.

/5/ Nyílt téren égetni csak megfelelõ helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem
veszélyeztetõ módon, 900-1700 óra között szélcsendes idõben lehet.

/6/ Erdõ szélétõl számított 200 m-en belül, közút széltõl 100 m-en belül avart,
mezõgazdasági hulladékot nyílt téren égetni tilos!

/7/ Az égetendõ mezõgazdasági hulladék kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot
/mûanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve az utóbbiak maradékait, stb./ nem
tartalmazhat.

Tarlóégetésre vonatkozó szabályok

13.§

/1/ Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt a jegyzõ adja ki.

/2/ A tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhetõ.

/3/ Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi és
talajvédelmi állomás, vagy növényvédelmi szakértõ állásfoglalását.

/4/ Tarlóégetés szélcsendes idõben az alábbiak betartásával végezhetõ:
- az égetésre kijelölt tarló területét körül kell szántani,
- menekülési utat kell biztosítani a területen tartózkodó állatok számára, a
területet nem szabad teljes körben felgyújtani,
- a tarlóégetés befejezése után parázs nem maradhat vissza.

Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok

14.§

/1/ Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsõsorban komposztálással történhet.

/2/ A város azon részein, ahol az /1/ bek. szerinti ártalmatlanítás nem oldható meg és
égetése is tiltott, az avart és kerti hulladékot kommunális hulladékként kell
kezelni.

/3/ Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az
égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem
okoz.

/4/ Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió /levegõréteg hõmérsékleti
változásai miatt/ 8.00 és 17.00 óra között lehet végezni, szélcsendes idõben.

/5/ A tûz õrzésérõl és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végzõ köteles
gondoskodni. A tûz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell
készenlétben tartani, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg az
eloltható.

/6/ Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni!

/7/ Az elégetendõ avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve
ipari eredetû hulladékot /mûanyag, gumi, PVC, stb./

15.§

/1/ A levegõtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása,
kezelése, feldolgozása csak úgy végezhetõ, a belterületen, hogy az ne legyen káros
/por, bûz/ hatással a környezetére.

/2/ Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy /továbbiakban:
légszennyezõ/, aki /amely/ az általa folytatott tevékenység vagy az általa
üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármû mûködése során a légszennyezõ
anyagokra vonatkozó - számára megállapított - kibocsátási értékeket /emisszió/
túllépi.

/3/ A város közigazgatási területén közlekedõ és áthaladó gépjármû - gépi
meghajtású jármû - tulajdonosa, kezelõje, fenntartója tûrni köteles az emissziós
méréseket.

Háztartási fûtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

16. §

/1/ A 120 kV összteljesítmény alatti, egyedi fûtéssel rendelkezõ lakóházakban a
megfelelõen karbantartott tüzelõberendezésekben csak az arra a berendezésre
engedélyezett tüzelõanyagot szabad égetni.

/2/ A tüzelõanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot - különösen ipari
hulladékot, mûanyagot, gumit, vegyszert, festéket - nem tartalmazhat.

Bûzös anyagok kezelésére és a porképzõdés megelõzésére vonatkozó szabályok

17. §

/1/ Bûzös anyagot, kivétel a /2/ bekezdés, csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

/2/ Trágyát szállítani és tárolni a belterületen a kellemetlen bûzhatás megelõzése érdekében csak lefedett állapotban szabad.

/3/ Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényû, vagy ponyvával
ellátott gépjármûvön szabad szállítani!

/4/ Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkezõ törmeléket
és kiporzó anyagot a porképzõdés megakadályozására nedvesíteni kell, és azt a
munkálatok jellegétõl függõen legalább havonta, illetve közterület esetében a
közterületfoglalási engedélyben elõírt idõpontig el kell távolítani a munkavégzés
helyszínétõl, vagy zárt konténerben kell tárolni.


Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok

18. §

/1/ Az allergiát, mérgezést okozó növényeket a tulajdonos, használó, bérlõ, haszonélvezõ ingatlanán és a vele határos közterületen köteles eltávolítani.

/2/ Az egyéb közterületeken a Városgondnokság köteles az allergiát, mérgezést okozó
növényeket eltávolítani!

VI. fejezet

Az épített környezet védelme

Zöldfelületek védelme

19. §

/1/ Zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérõen felhasználni /beépíteni,
megszüntetni/ csak jóváhagyott általános rendezési terv alapján szabad.

/2/ Nem minõsül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas
létesítmények és mûtárgyak, tartozékai engedélyezett építése /pl. térvilágítás,
öntözõhálózat, stb./

/3/ A zöldterület megváltoztatása, korábbitól eltérõ kialakítása /pl. fakivágás, ültetés, új
sétány építése, vagy felújítása, stb./ csak engedély alapján valósítható meg.

/4/ Védõterületet eltérõ célra használni tilos!

20.§

/1/ Tilos a zöldterületek szennyezése, a növényzet károsítása, a bútorzat, berendezések,
játszószerek, stb. rongálása!
/2/ Tilos a zöldterületeken
- mások pihenését zavarni,
- szemetelni,
- állatokat legeltetni,
- kutyával póráz és szájkosár nélkül áthaladni, vagy tartózkodni, a kutya által
okozott szennyezést otthagyni
- madarakat, madárfészkeket pusztítani,
- virágokat vagy más növényeket szedni,
- növényeket hirdetés céljára használni, illetõleg a növények ágain tárgyakat
elhelyezni,
- a beültetett, gyepesített területeken parkolni,
- gépjármûvel, kerékpárral közlekedni!

/3/ A növényzet rongálása, károsítása tilos! A közterületen élõ- és száraz fa kivételére
egyaránt engedélyt kell kérni!

/4/ A növényzet megóvása érdekében tilos a közterületen lévõ fák, cserjék
virágjainak, lombjának szedése, gyûjtése!

/5/ A kártevõk tömeges elszaporodásának veszélye esetén a közterületen lévõ fák
vegyszeres növényvédelmérõl a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján a
kezelõ /Városgondnokság/ köteles gondoskodni.

/6/ A zöldterületek megóvásáról, gondozásáról a tulajdonosnak, a kezelõnek kell
gondoskodni.


21.§

/1/ Magasabb szintû védettséggel rendelkezõ zöldterület /helyi vagy országos
természetvédelmi terület/ csak a védettséget elrendelõ hatóság által engedélyezett
módon használható. /Kezelési szabályzat szerint/.

/2/ Az értékes zöldterületek, illetve növényzet védelmét a tulajdonos változása esetén
is biztosítani kell.

/3/ A 2. sz. mellékletben felsorolt területeken hatósági engedély szükséges:
a/ kutatás -földtani kutatás kivételével - kísérlet és gyûjtés végzéséhez,
b/ tájidegen növény telepítéséhez,
c/ fák pótlásához, fiatalításához, telepítéséhez.

/4/ A 2. sz. mellékletben felsorolt fasorokat, fákat kivágni tilos!
Ez alól kivételek az élet- és vagyonbiztonság érdekében és a természetes elhalás
miatti fakitermelések. A kivágott fa pótlásról kizárólag azonos fajú,
egységes megjelenést biztosító elõre nevelt fa telepítésével kell gondoskodni.

22.§

/1/ A közterületen vagy közcélú létesítmények, intézmények területén kivágásra kerülõ
fa /cserje/ pótlását minden esetben el kell rendelni. A pótlási kötelezettség azt
terheli, akinek az érdekében a fa, cserje kivágása történt /tulajdonos, kezelõ,
egyéb szerv/.

/2/ Az /1/ bekezdésben foglalt pótlási kötelezettségeket a zöldövezeti tervekben
szereplõ, illetve a közterületeken kialakult növényzet figyelembevételével az
építésügyi hatóság által elõírt fajtájú és korú fa ültetésével kell teljesíteni.
Pótlásként a kivágott fa törzskeresztmetszetének megfelelõ összkeresztmetszetû
fákat kell telepíteni, de ez háromnál kevesebb nem lehet. A kötelezett azon a
helyen vagy helyeken köteles a pótlást elültetni, ahol a hatóság megjelöli.


A fa pótlása a fásítási tervben meghatározott, vagy a kertész által javasolt fafajtával
lehetséges, mely nem lehet allergiát okozó.

/3/ A közterületen lévõ növényzet /fa, cserje, fû/ pótlásáért, annak szakszerû
kivitelezéséért a kötelezett a felelõs. az átvett növényzet mennyiségét, minõségét,
életképességét a kezelõnek /Városgondnokságnak/ vizsgálnia kell, s mindaddig
pótoltatni köteles a növényzetet, míg a követelményeknek azok nem felelnek meg.

/4/ A közterületen a városi körülményeket tûrõ gyümölcsfát és a már kialakult
fafajtákat lehet telepíteni - nyárfa kivételével. (lásd: 15. bekezdés, kivéve
fõutak mentén).

/5/ A kiszáradt fát a tulajdonosa /kezelõje, használója/ köteles a fa kiszáradását követõ
év június 30. napjáig kivágni, közterületen a kivágás idõpontját 30 nappal
megelõzõen az építési hatóságnak bejelenteni.
A közterületen a fanyeséseket a Városgondnokságnál kell bejelenteni.

/6/ A 2. sz. mellékletben felsorolt fasorokban engedélyezett fakivágás esetén a fa pótlása pénzbeli ellenérték megfizetésével történik.
Az ellenérték meghatározásának alapja a RADÓ féle számítás /melléklet/.
Az engedély nélküli fakivétel bírság alapja szintén a RADÓ féle számítás.

/7/ A közterületen lévõ gyümölcsfák termése azt illeti meg, aki gondoskodott ezek
ápolásáról. Telepítésük azokon a területeken történhet, ahol családi házas
ingatlanok vannak, a közterülettel határos ingatlan tulajdonosa /használó/
gondoskodni köteles a fák gondozásáról és a termés betakarításáról is.
/Telepítés, lásd: 2. bekezdés/.


A települési környezet védelme

23. §

/1/ A települési környezet védelme kiterjed a mindenkor érvényes Rendezési tervben
szereplõ lakó-, üdülõ- és intézményterületekre, továbbá az emberi tartózkodásra
szolgáló egyéb területekre.

/2/ A város köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles közremûködni.

/3/ A köztisztasági tevékenységet, a feladatot az önkormányzat megbízásából az
ellátón túl, más, köztisztasági szolgáltatások végzésére jogosult személyek, vagy
szervek is végezhetnek a város területén.

24.§

/1/ A város közterületein szemetelni, vagy a közterületet más módon beszennyezni,
oda engedély nélkül szemetet /építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket, stb./
lerakni, a közterületen lévõ berendezési és felszerelési tárgyat beszennyezni,
felhasználni hirdetés céljára és rongálni tilos!

/2/ Aki bármilyen anyag szállítása, vagy rakodása során a közterületet beszennyezi,
köteles a szennyezõdést saját költségén eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a
fuvarozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy ezt csak a rakodás helyén
az köteles elvégezni, akinek részére, illetõleg akinek az érdekében a fuvarozás
történt.

Ha a közterület beszennyezõje nem állapítható meg, úgy a szilárd burkolatú utak és
közterületek esetében a Városgondnokság, minden más közterületen okozott
szennyezõdés megszüntetésérõl a terület kezelõje /fenntartója/ köteles - a hozzá
beérkezõ jelzés után - haladéktalanul gondoskodni és felderítés után a költséget
áthárítani az elkövetõre.

/3/ Aki a közterületen - engedély nélkül - hulladékot rak le, vagy szór el, köteles azt saját költségén eltakarítani. Ha a kötelezett ennek meghatározott idõn belül nem tesz eleget, az elszállításról - a kötelezett költségére - a hatóság megkeresésére felemelt díjszabás alapján a Városi Víz- és Kommunális KFT. gondoskodik.

/4/ A város belterületén évente kétszer lomtalanítási akciót kell szervezni.

/5/ Gépjármû üzemeltetése, karbantartása során a közterületen keletkezett
szennyezõdést az elõidézõnek haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha ezen
kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell
megtérítenie, aki helyette a szennyezõdést megszüntette


25.§

/1/ A tulajdonos /használó, kezelõ/ a kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát,
busz- és vasútállomást, stb. a szükségesnek megfelelõen, az utcanév táblát, a
közvilágítási lámpát, valamint az úttartozékokat és a forgalomtechnikai
berendezéseket szükség szerint, de legalább félévenként köteles megtisztítani.

/2/ A közterületre kihelyezett utcai hulladékgyûjtõk tisztántartásáról, fertõtlenítésérõl
és karbantartásáról a Városgondnokság gondoskodik a szükségnek megfelelõen.

/3/ Boltok, üzletek elõtt és közvetlen környékén lévõ közterületen a szeszes ital
fogyasztása tilos! ez a tilalom nem vonatkozik az engedéllyel rendelkezõ
közterületen elhelyezett és közterületen árusítást végzõ árusítóhelyek közvetlen
környezetére, valamint az üzlettel rendelkezõ vállalkozók, mozgó árusításának
környékére. A kitelepülésre a jegyzõtõl az engedélyt be kell szerezni.

/4/ Az építést végzõ az építkezési területet és közvetlen környékét tartozik rendben,
tisztán tartani.

/5/ Építésnél, bontásnál, vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az
építési, bontási anyagot, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy a szállópor
és egyéb szennyezõdés ne képzõdjék.

/6/ A munkálatok befejezése után 24 órán belül az építést végzõ tartozik a közterületet
megtisztítani.


26.§

/1/ Az engedély alapján parkolás céljára elfoglalt közterületet a használó köteles
állandóan tisztántartani

/2/ Meghatározott természetes, vagy jogi személy által kizárólagosan, vagy
rendszeresen használt közterület tisztántartásáról a használó, - több rendszeres
használó együttesen - köteles gondoskodni.

/3/ A piacok területén keletkezõ szemét és a hó eltakarításáról, valamint a területtel
összefüggõ járdák folyamatos tisztántartásáról az üzemeltetõ szerv gondoskodik.


27.§

/1/ Az ingatlantulajdonos /használó/ köteles gondoskodni:
- az ingatlan elõtti járdaszakasz /járda hiányában egy méter széles területsáv, ha a
járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedõ terület/ rendben tartásáról, hó
eltakarításáról, síkosság-mentesítésérõl,
- a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek mûtárgyai /kapubejáró alatti áteresz/
tisztántartásáról /gaztalanításáról is/, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok
eltávolításáról.
Gondoskodni kell a gyalogjárda fölé, vagy épület fölé nyúló, vagy a közlekedést
akadályozó faágak és bokrok szükséges nyesésérõl, ha az aránytalan terhet nem ró
az ingatlan-tulajdonosra (használóra).
Az ingatlanról - téli idõszakban a jégcsapok eltávolítása kötelezõ /tulajdonos
vagy üzemeltetõ/.

/2/ Kézi takarítás esetén naponta, lehetõleg porképzés nélkül kell a közterület-
takarítást elvégezni. A szemetet a rendszeresített háztartási hulladékszállítás
alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítani.
A járda gépi tisztítása esetén a köztisztasági feladatokat nappal, idõbeli korlátozás
nélkül lehet elvégezni. A szilárd burkolattal ellátott gyalogjárda takarítását,
szükség szerint, lemosással kell elvégezni.

/3/ Úszótelken lévõ épületek járdái közül az egyes épületek megközelítésére szolgáló,
és az épületek körüljárását biztosító járda ingatlan elõtti járdaszakasznak minõsül.

/4/ Beépítetlen vagy idõszakosan használt, valamint a volt zártkerti ingatlanokon a
tulajdonos /használó/ az utca /dülõút/ felöl láthatóan táblát köteles elhelyezni,
amelyen az ingatlan helyrajzi számát fel kell tüntetni.


28.§

/1/ A járdáról letakarított havat 8 méternél szélesebb úttesten a két szélén,
a kifolyók szabadon hagyásával, ennél keskenyebb úttest esetén a járda szélén
kell összegyûjteni úgy, hogy a gyalog közlekedõk számára megfelelõ terület
szabadon maradjon.

/2/ A gyalogos és jármûforgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:
a/ útkeresztezõdésben,
b/ úttorkolatban,
c/ kapubejárat elõtt, annak szélességében,
e/ a tömegközlekedésre szolgáló jármû megállóhelyénél, a jármû megállóhelye és
a járda közé,
f/ a közszolgáltatási felszerelési tárgyra /vízelzáró csap, gázcsap, víznyelõ akna/, g/ a kijelölt gyalogos átkelõhelynél teljes szélességében, valamint a kijelölt
rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
h/ parkolókban.

/3/ Az ónos esõtõl, jégtõl, vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon szükség esetén
naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni.

/4/ A téli síkosság-mentesítésre környezetkímélõ anyagot kell használni.
A város területén lévõ VIACOLOR vagy egyéb díszburkolat
síkosság-mentesítését csak homokkal vagy fa forgáccsal lehetséges végezni.

29.§



/1/ A közterületrõl állati tetem elszállításáról és ártalmatlanításáról a Városgondnokság
Gyepmesteri Telepe gondoskodik.

/2/ Hirdetményt, plakátot, falragaszt csak az erre a célra kijelölt helyen szabad
elhelyezni. Élõ fán hirdetményt elhelyezni tilos.

/3/ A nem kijelölt helyen elhelyezett, hirdetményt a Városgondnokság, vagy a közterület-felügyelõ köteles eltávolítani, a hirdetést kihelyezõ, vagy a hirdetõ személyt felderíteni.


VII. fejezet

Környezeti zajvédelem

30. §

/1/ A hangosító /vagy egyes zajtkeltõ/ berendezések üzemeltetésébõl eredõ zaj
terhelési határértékeit a 3-as számú melléklet tartalmazza.


/2/ Szabadtéri rendezvényeket az iskolák, óvodák, templomok 200 m-es környeze-
tében, mûködési idejükben - az intézmény vezetõjével elõzetesen egyeztetve -
annak jóváhagyásával lehet megtartani.

/3/ Csongrád város közigazgatási területén mobil hangosító berendezés használata csak
külön engedéllyel lehetséges, kivételes esetben.


31.§


/1/ A lakossági panasz, vagy közérdekû bejelentés esetén a hangosító berendezés, vagy rendezvény által okozott zajterhelés ellenõrzése érdekében mûszeres zajmérés, zajvizsgálat rendelhetõ el, amelyet a vonatkozó MSZ 18150/183. elõírásai szerint kell elvégezni.

/2/ Az üzemeltetõ által vitatott lakossági bejelentés esetén - eredménytelen
egyeztetések után - az üzemeltetõ köteles saját költségére zajvizsgálatot és
szakértõi véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követõ 30 napon belül.

/3/ A hatósági eljárás során - a határérték betartását ellenõrzõ - zajvizsgálat
költségeit a zajos tevékenység okozója köteles viselni, abban az esetben, ha
részérõl a határérték túllépést állapított meg a vizsgálat.

/4/ Határérték túllépése esetén az üzemeltetõt olyan mûszaki, vagy egyéb
intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását.
Az üzemeltetõnek a zajcsökkentõ intézkedések elvégzését követõen a határérték
betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni

(5) Jelentõs zajkibocsátással járó rendezvényeket - szabadtéri koncerteket - 23 óráig be kell fejezni. Ettõl eltérni a polgármester írásbeli engedélyével lehetséges.

(6) A szabadtéri rendezvények esetén a rendelet 3. számú melléklete szerinti zajterhelési határértéktõl a polgármester eltérést engedélyezhet.

/Az /5/-/6/ bekezdés a 19/2000. /VI. 28./ ÖKt. sz. rendelettel megállapított szöveg; hatályba lépés ideje: 2000. június 28./

/7/ Zajjal járó munkát /pl: betonkeverés, fûnyírás, fûrészelés, stb./ a lakóövezetekben
7.00-21.00 óra között lehet végezni.

VIII. fejezet

Természetvédelem

32. §.

/1/ Helyi védelem alá vont természeti érték a "Csongrád Nagyréti Természetvédelmi
terület" melynek nagysága 746 ha.
A terület értékének védelmére vonatkozó szabályokat a módosított 42/1995.
(XII.15.) sz. Ökt. rendelet 2. sz. mellékletét képezõ "Kezelési Szabályzat"
tartalmazza.

IX. fejezet

Vegyes rendelkezések

33. §.

/1/ Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyezõdését, ártalmát vagy károsodását idézi elõ, köteles:
a) az általa okozott környezeti szennyezõdést, ártalmat, károsodást korlátozni /vagy/ lehetõleg az eredeti állapot helyreállításával megszüntetni, továbbá
b) a megfelelõ védekezést kialakítani, megelõzõ intézkedést megtenni.

/2/ Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet:
4. § /1/, /3/, /4/, a 8. § /1/, a 9. § /3/,/5/, a 10. § /1/, /2/, a 12. § /4/, a 17. § /1/,/2/, /3/, /4/, a 21. § /1/, /4/, a 25. § /1/, /3/,/4/, /5/, /6/, a 26. § /1/,/2/, a 27. § /1/, /2/, /4/, a 28. § /1/, /2/, /3/, /4/, a 29. § /2/, a 30. § /3/ és a 31. § /5/, /7/ bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket megsérti, vagy kijátssza.
/A /2/ bekezdés a 30/2000. /X. 18./ ÖKt.. rendelettel megállapított szöveg; hatályba lépés 2000. okt. 18./

/3/ A /2/ bekezdésben felsorolt rendelkezéseket közterületen megszegõkkel szemben rendõrség és a közterület-felügyelõ 500,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedõ helyszíni bírságot szabhat ki.
/A /3/ bekezdés a 9/2005. /III. 22./ ÖKt. rendelettel megállapított szöveg; hatályba lépés 2005. április 1./

/4/ A /2/ és /3/ bekezdésben felsoroltakon túlmenõen, aki a rendelet egyéb rendel- kezéseit megszegi a vonatkozó magasabb szintû jogszabály alapján kerül felelõs- ségre vonásra.


/5/ Hatályon kívül helyezte a 30/2000. /X. 18./ ÖKt. sz. rendelet 2. §-a.

/6/ A rendeletben foglaltakat a város nevelõ-oktató intézményeiben a tanuló ifjúsággal
meg kell ismertetni.


Záró rendelkezés

34.§

/1/ Jelen rendelet a /2/ bekezdésben foglaltak kivételével 2000. január 1-jén lép
hatályba.

/2/ A szennyvízcsatornával ellátott területen lévõ ingatlanok tulajdonosai az új szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követõ 1 éven belül kötelesek az ingatlanon keletkezõ szennyvizet a csatornába bekötni. A város azon területein, amelyeken a szennyvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve, az érintetteknek a csatorna létesítését követõ 3 év alatt kell a szennyvízbekötést elvégeztetni.

/A 29/2001. /IX. 6./ Ökt. sz. rendelettel módosított szöveg, hatályba lépés 2001. szeptember 6./

/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg Csongrád Város Tanácsa 8/1988.
sz. rendelete hatályát veszti.

Molnár József
Dr. Berkes István
polgármester
jegyző

Záradék:
A rendelet kihirdetésének napja: 1999. december 23.

Dr. Berkes István
jegyző



1. sz. melléklet

A kivágott fa értékét a RADÓ-féle faértékesítési elv alkalmazásával kell meghatározni. A fa értékének meghatározásakor a fa korát, lombkoronájának állapotát és a fa helyét kell figyelembe venni a következõképpen:
A szorzószám alapegysége = 1 =, Csongrádon, a kivágás idején 1 db 4 éves facsemete ára:

 

fa életkora szorzószám
4 éves szabványfa 1
10 éves szabványfa 10
20 éves 40
30 éves 84
40 éves 160
50 éves 300
60 éves 500
70 éves 700
egyedi, különleges értékû fa 1000


lombkorona állapota szorzószám
teljesen ép lombkorona 1
kissé sérült, visszavágott lombkorona 0,7
erõsen sérült lombkorona 0,4
   
a fa helye szorzószám
fákban szegény belvárosi rész 1
fákkal átlagosan ellátott terület 0,7
külterület 0,5
   

Pl.: 1 db 50 éves kissé sérült lombkoronájú fákkal ellátott területen lévõ fa értéke:
1 db, 4 éves ugyanolyan fafaj ára pl: 60,-Ft, -> 60 x 300 x 0,7 = 8820,-Ft


2. sz. melléklet


Városunkban kiemelten védendõ összefüggõ zöldterületek:

- Kossuth tér,
- Szentháromság tér,
- Dózsa Gy. tér,
- Piroska J. tér,
- Rókus tér,
- Önkormányzat udvarában lévõ park,
- Strandfürdõ területe /Népkert/,
- Körös-toroki partfürdõ területe,
- Tisza parti erdõsáv,
- Vasút téri park,
- Gyõrfös,
- Ifjúság tér.

Védendõ fasorok, fák:

- Fõ utcai platánsorok,
- Csemegi K. utcai kettõs fasor,
- Kereszt és Dob u. fasorok,
- József A. utca 33. sz. elõtti platán fa,
- Kis-Tisza utcai 4. sz. alatti kõrisfa,
- Hunyadi - Dózsa Gy. téri platán fák,
- Templom kertben lévõ platán fák,
- Hold utcai platánsor,
- Réti J. utca 8. sz. telken lévõ l db tölgyfa,
- Szentesi u. elõtt l db eperfa,
- Egyetértés- Szõlõhegyi utca sarkán l db tölgyfa.
- Városi Gyógyfürdõ területén lévõ tölgyfák
- Gr. Andrássy u. 2/a udvarán lévõ fák.

3. sz. melléklet

Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport és más, hasonló létesítmények,
továbbá helyi hírközlési, vagy hirdetési célokat szolgáló
hangosító berendezések üzemeltetésébõl eredõ
zajterhelési határértékek

Kat. Megengedett egyenértékû hangnyomásszintek {dB(A)}
       
       
       
       
       
       
       
       
       

 


Az üzemeltetés gyakorisága havonta
Területi funkció Nappal Éjjel
Legalább 7 3-6 1-2
nap/hó nap/hó nap/hó Legalább 7 3-6 1-2
nap/hó nap/hó nap/hó
1 Üdülõterület, üdülõhely, gyógyhely 45 45 45 42 42 42
Kórház, szoc.intézmény, bölcsõde, óvoda 45 45 45 42 42 42
Oktatási int., templom, múzeum 45 45 45
Védett természeti ter., arborétum, pihenõhely 45 45 45
2 Lakó- és intézményterület laza beépítéssel 55 57 60 45 47 50

3 Lakó- és intézményterület városias, tömör, zártsorú beépítéssel 57 60 63 47 50 53
Ipari terület lakóépületekkel, intézményekkel vegyesen 65 67 70 55 57 60

Módosító tényezõ a nyári, szabadtéri mûsorokra:
Nappal: + 5 dB (A)
Éjjel: + 2 dB (A)

Nem alkalmazható módosító tényezõ kórház, szanatórium, bölcsõde, óvoda esetében.


Vissza az elejére