Ez év január elsejétől módosult, kiegészült a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII.6.) BM rendelet.

Ennek megfelelően „a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakást vagy üdülőt tartalmazó épületek” esetében 2016. március 31-ig kellett írásba foglalni az épületek használatával kapcsolatos tűzmegelőzési szabályokat.

Ez igazából többletterhet nem jelent ezen épületek esetében, hiszen a korábbi 2015. március 4-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ), a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet a következőképpen rendelkezett: „A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.”

A tűzvédelmi használati szabályok lényege az adott épületre vonatkozó egyedi, az ott lakóktól és tartózkodóktól elvárt magatartásformák összeírása.

A tűzvédelmi szabályok összeírása nem Tűzvédelmi szabályzat készítést jelent! E tűzvédelmi „házirend” nem jelent többlet terhet azon házak esetében, amelyek már az OTSZ hatályba lépése (2015. március 5.) előtt is léteztek, mivel azokra addig is kötelező volt a tűzvédelmi szabályok írásba foglalása. Az OTSZ alapvetően műszaki tartalmú szabályozás, ezért került ki belőle az érintett előírás, így most a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet alapján kellett a korábbi tűzvédelmi szabályokat újra elővenni. A még át nem adott, vagy csak a jövőben felépítendő lakóházak tekintetében pedig ki kell dolgozni a szabályokat. A tűzvédelmi szabályzat vonatkozásában a BM rendelet egy újdonságot hozott: annak tartalmaznia kell a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását.

A tűzvédelmi házirend összeállításánál ne az OTSZ-t másoljuk ki, hanem törekedjünk az előírások gyakorlatba, az épületre vonatkozó átültetésére.

A jelenleg is funkcionáló társasházakban meglévő és kifüggesztett „Tűzvédelmi házirend”-et kell aktualizálni/átdolgozni.

A Tűzvédelmi házirendet az épület tulajdonosának, kezelőjének, közös képviselőjének, az intézőbizottság elnökének, vagy a lakóház használójának kell elkészítenie és aláírnia.

Tartalmazza:

a tűzjelzés tartalmi követelményeit;

az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait;

a tárolásra vonatkozó előírásokat;

a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat;

a tüzelő- és fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések használatának előírásait;

a tűzoltási felvonulási területre (amennyiben szükséges) vonatkozó szabályokat;

a lakók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait;

a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat.

A tűzvédelmi házirendben a következőket szerepeltessük továbbá:

a jogszabályi hátteret, ami alapján készült („az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról”tűzvédelmi szabályzat készítéséről” szóló 30/1996. (XII.6.) BM rendelet);

a hatályát (a társasház mely területeit érinti, a házirend be nem tartásából adódó felelősség kérdését);

az épület tűzvédelmi szempontból fontos adatait (társasház lépcsőházai, közös terek, lakások, szintek száma, közműelzárók helyei, fűtési rendszer, tűzoltó eszközök, készülékek, felszerelések);

Gondoskodni kell a tűzvédelmi házirendben foglaltak megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A tűzvédelmi házirendet a közös helyiségekben (folyosó, lépcsőház) ki kell függeszteni! Egy jól elkészített „házirend” több oldalas is lehet.