Select Page

Fehér József (1933-2018) emlékezetére

Fehér József (1933-2018) emlékezetére

A szentesi kórházban május 19-én a késő esti órákban, 85 éves korában távozott az élők sorából Fehér József, a Batsányi János Gimnázium nyugdíjas igazgatóhelyettese, a város egykori alpolgármestere. Súlyos betegséggel küzdve – közel tíz hónapos viaskodás után – a csatát elveszítette.

 

Fehér József élete a szó szoros értelmében mindannyiunk előtt nyitott könyv volt, hiszen „A gyalupadtól a tanári katedráig” című önéletírásában – sok apró részletet is elénk vetítve – megírta az általa bejárt életút fontosabb állomásait. A Kiskundorozsmán töltött gyermekkor – benne a világháború hozadékaival – a szegedi inasévek, a szakérettségi és az egyetem elvégzése nem felhőtlen, anyagi jólétben bővelkedő világban zajlottak számára. A rendkívüli szegénységből indult úton az elérhető maximum számára az asztalos szakma megszerzése volt. Ezt teljesítve a csongrádi bútorgyárban kezdett el dolgozni, de a sors továbblendítette, mert jelentkezett a szakérettségi tanfolyamra, ahonnan újabb lehetőségek nyíltak meg előtte. A matematika iránti vonzalma a Szegedi Egyetem matematika-fizika szakára orientálta.

1955-ben matematika-fizika szakos középiskolai tanárként kezdte meg a tanári pályafutását abban a gimnáziumban, amelyhez élete végéig hű maradt. A munkahelyre irányítás akkori rendszerének „tervszerűsége” miatt szinte véletlenül került ide, de nagyon megszerette az iskolát, a kollegáit, a diákokat és azt a múltat, amit egyre inkább magáénak kezdett érezni. Az évek előrehaladásával a tantestület meghatározó tagjává vált, a szaktanári teljesítményre hatni tudó pedagógus egyéniségére egyre nagyobb elismeréssel tekintettek. Az 1960-as és az 1970-es évek országosan is elismert batsányis innovációjának – a reáltagozatos oktatásnak – a bevezetésekor a matematika emeltszintű oktatásában vállalt kiemelt szerepet, s az első ilyen tagozatos osztálynak az osztályfőnöki teendőit is rábízták. Tanártársaival együtt példás közösséget, alkotószellemű, tanulásközpontú, jó légkörű kollektívát formáltak, olyan diákokat, akik mind a mai napig őrzik azokat a gyökereket, amelyek itt erősödtek meg. Diákjai és kollegái körében elismert szaktekintélye lett a szaktárgyának, így juthattak el tanulói az OKTV és az egyéb rangos versenyekre, akik többségében a Matematikai Lapok megfejtéseivel is kiemelkedő helyezéseket értek el. Szaktanári munkája eredményességéről írásában szerényen így nyilatkozott: „Széchenyi-díjas matematikustól kezdve sokakat elkísért a matematika egész pályafutásuk alatt. Sok szép eredményt értek el a tanulmányi versenyeken. Mindezeken felül – kevés kivétellel – életükben jelentős szakmai sikereket értek el a szakmájukban, a tudományokban.”

Egy ilyen jó szellemű, eredményeket felvonultató alkotó pedagógus-közösséghez jó volt tartozni. Ezért is maradt – sokakkal együtt – a Batsányihoz hűséges tanár, 1955-től egészen az 1993-as nyugdíjba vonulásáig. Lett volna lehetősége a Szegedi Egyetemen karriert befutni, hiszen 1957-ben tanársegédi ajánlattal megkeresték, de itt maradt, mert ráérzett a gimnáziumi korosztály oktatásának szép feladatára, és persze az is marasztalta, hogy közben családot alapított, megszületett első gyermekük, és kialakult az a biztonságos családi háttér, amely addigi életében kevéssé adatott meg.

Tanári hivatásának igényes ellátása mellett a közösség szószólójává, véleményformáló egyéniségévé vált. Karakteres kiállását, lényeglátó megnyilatkozásait az iskola falain kívül is megismerték, így 1962-ben a Pedagógus Szakszervezet városi titkárának is megválasztották Egyéniségéből fakadt, hogy nehezen viselte az állóvizet, az adott állapotokat konzerválni akaró viszonyulásokat, mert mindig látott tennivalókat a meglévő konstellációkon.

Tekintélyt kivívott munkásságának köszönhetően 1978-tól egészen nyugdíjazásáig az igazgatóhelyettesi teendők ellátásával bízták meg. A reáltárgyak oktatásának irányítása mellett a mindennapi iskolai élet szervezése (egyebek mellett az órarend, a helyettesítések, a túlóra-elszámolás) tartozott a feladatai közé.

Vezetőként törekedett a munkahelyi körülmények állandó javítására, a dolgozók közérzetének jobbá tételére. A legtöbbször a tanári szobában tartózkodott, nem húzódott vissza az irodája négy fala közé. Mindenki felvetésére odafigyelt, és szívesen fogadta a pályakezdő fiatal kollegákat a munkatársaivá, s hasznos, empatikus tanácsaival igyekezett támogatni a beilleszkedésüket. Bárkinek önzetlenül segített, de – kellő távolságtartással – nem akarta tolakodóan senkire sem ráerőltetni a jó szándékát.

Évtizedeken keresztül nagy szerelme volt a fotózás, aminek a fortélyait iskolai szakkör keretében az érdeklődő diákokkal is szívesen megismertette. Óriási fotóanyagot készített az intézmény különböző eseményeiről, ezek a negatívok valahol még ma is megvannak.  Nyugdíjba vonulása után a természetfotózás vált a szenvedélyévé, amit a kertészkedés és a horgászás kiegészítéseként folytatott.

Pályafutása során sokszor elismerték a munkáját. Többször kapott kiemelt pénzjutalmat, miniszteri dicséretben részesült, és pályázatokra beküldött anyagait is gyakran díjazták. Legnagyobb elismerésének maga is a város önkormányzati képviselő-testülete által 2007-ben adományozott Pro Urbe – Csongrád díjat tartotta, melyet nem csak a gimnáziumban végzett kiemelkedő tanári munkájáért, hanem az önkormányzatban folytatott tevékenységéért, az alpolgármesteri feladatellátásáért is kapta. 1994-től 1998-ig volt Belváros önkormányzati képviselője és a város alpolgármestere. Az oktatás- és az egészségügy feladatellátásáért volt elsősorban felelős, s szívügyének tekintette a munkahelyteremtés segítését is.

Egy kivételes képességű, nagyon mélyről induló, nagyszerű embertől, kiváló matematika tanártól kell végső búcsút vennünk. Intelligens, szigorú értékeket, normákat, életelveket valló, az igazságtalanságot elviselni nehezen tudó, őszinte és őszinteséget elváró egyéniségét meg fogjuk őrizni emlékezetünkben.

Fábián György nyugalmazott gimnáziumi igazgató

/Fehér Józsefet a Csongrád Városi Önkormányzat a saját halottjának tekinti, búcsúztatását május 26-án, szombaton 11 órától tartják a csongrádi köztemető ravatalozójánál./

A szerzőről:

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rendezvénynaptár

  1. Somodi Ferenc “ÖLELÉSRE VÁRVA” című életmű-kiállítása

    június 1 -16:00 : június 30 -17:00
  2. Babamasszázs tanfolyam

    június 13 -15:30 : július 4 -16:30
  3. Múzeumok Éjszakája – Június 23., 29., 30.

    június 23 -16:00 : június 30 -22:00
  4. Sztanó Zsuzsanna kiállítása

    június 29 -20:30
  5. Csongrád Hangjai – Mojzer Áron

    július 9 -19:00
  6. Mentanap

    július 14 -08:00 : 17:00

Videó

Aktuális kérdés

Önnek mi a véleménye a Körös-toroki üdülőterületen zajló infrastrukturális fejlesztésekről?

Szavazás állása

Betöltés ... Betöltés ...

Facebook

Önnek ajánljuk